Cikk
A kör bezárult, avagy A Sith-ek bosszúja
- Írta RaveAir
- 5 perc olvasás
- 1079
- Hozzászólások
FIGYELEM: Ez a bejegyzés, már több, mint 21 éves, az itt leírtak elavult információk lehetnek!
Véget ért egy nagy történet, teljessé vált a mû. Megtudtuk, hogy miképpen is született meg Darth Vader, és hogy nem a páncél teszi a Sithet, hanem az érzései. Az lenne a legfõbb tanácsom a film megnézése elõtt, hogy mindenképpen olvassátok el könyvet, ha még nem tettétek meg.Minden generációnak van egy legendája, minden történetnek van eleje és vége. A Csillagok háborúja eposz - George Lucas szerint - utolsó részét már mindenki megtekintheti a moziban, ahogyan azt én is tettem. A film után felemás érzések kavarogtam bennem. Ennyi már vége is van? Pedig még úgy néztem volna...
A filmrõl alkott véleményemet most megosztom veletek.
A KÖVETKEZÕ SZÖVEGRÉSZ A FILM ÉLVEZETI ÉRTÉKÉT RONTHATJA AZOK SZÁMÁRA, AKIK MÉG NEM LÁTTÁK!
A film elején lévõ csatajelent több mint szédítõ. Összevissza repkednek az ûrhajó, már-már azt sem lehet tudni, hogy ki kivel van, és az egészrõl az jutott eszembe, mikor a Jacky Chan filmekben a statiszták a háttérben ugrálnak, míg a fõhõs valakit püföl. Tény azonban, hogy látványos... Bár azok flex-droidok elég mókásak. Különösen úgy, hogy R4-nak másodperceken belül vége van, míg R2D2-nek nem igazán jelent akadályt a kis pusztító szerkezet.
A filmben elég sok visszautalás van a klasszikus trilógiára, gondolom, hogy azért, hogy érezhetõbb legyen az átmenet. Az elsõ félórában látható R2D2, amit éppen a hálózatot hackeli, és közben bujkál, valamint látható a kampós-kötél is. Még szerencse, hogy ugrás elõtt nem smárolják le Palpatine-t...
A fõkancellárhoz nagyon simán odaérnek. Kicsit furcsán hat nagy terem kongása, ahol Palpatine egyedül ücsörög a trónon, mint a Jedi visszatérben. Aztán van egy elég esztelennek tûnõ kardozási jelenet Dooku gróffal, amit a könyv elõzetes olvasása után elég silány. Mármint nem a küzdelem, hanem Dooku és Palpatine viszonya. Itt jegyezném meg, hogy könyvet mindenfeléképpen érdemes elolvasni, mert onnan a karakterek sokkal jobban megismerhetõek, valamint bizonyos egyéb dolgok is jobban le vannak írva.
Ahogy szépen lassan haladnak az események egyre inkább úgy tûnik az egész, mint egy nagy videójáték, és nekem igenis hiányoznak a nagy makettek! Azonban az pozitív, hogy harc és csatajelenetek nem sötétben játszódnak.
Anakin megszemélyesítõje hol hiteles, hol nem. Padmé is elég erõtlen. A kedvcsináló elõzetesek alapján Palpatine-tól is többet vártam, viszont Ewan McGregor nagyon kellemes meglepetést okozott. Rengetegszer nagyon jól megjelenítette Sir Alec Guinness mozdulatait és jellemzõit. Különösen a legvégén, amikor átadja Luke-ot a Lars családnak.
Grievious tábornok nekem valahogy nem hiányozna a filmbõl, igazából csak egy ürügy, hogy Obi-wan ne legyen kéznél. Azonban az idõsík teljesen felborult, ahogy - talán itt is - említette valaki. Nem lehet látni, hogy miként múlik is valójában idõ. Az elején még viszonylag lineáris, de mikor Kenobi mester a gonosz droid-tábornok után ered valahogy felborul minden. Azért õ megy, hogy messze legyen Anakintól (Palpatine ezt is jól kitervelte). Aztán végülis csak hipp-hopp visszatér Yoda-val együtt Coruscantra. (A fizika törvényeivel már ne is foglalkozzunk. Fénysebességgel utazgatni, és mindenhol ugyanúgy múlik az idõ.) A következõ pillanatokban Anakin nagyon gyorsan a Mustafarra él, ahol mindenkit percek alatt legyilkol, majd ott várakozik egy teljes napot. Végül az frissen megválasztott Császár is elég gyorsan megérkezik, hogy megmentse az "újdonsült" Darth Vadert.
A Mustarfaron lévõ fénykardozás elég idegesítõ volt, nem igazán tetszett. Yoda viszont megint kergebéka módjára ugrál a harc közben, ami nagyon látványos. Az ifjú Vader torzója elég durván lett megcsinálva, és ahogy elég, a nézõ már azt hinné, hogy vége. Erre Terminátor stílusban megjelenik a kaparó kéz. Ez tetszett!
Azt ezt követõ képsorok nagyon bejöttek. Darth Vader végleges alakjának elnyerése szinte kínzókamrás jelenetnek tûnt, de mikor rákerült a maszk, és meghallhattam az elsõ gépi lélegzést az valami fenomenális volt. És innen jelentek meg a film erõs kontrasztjai. Hirtelen a túl látványos csillogó-villogó valamibõl tompa, kissé puritán részletek jöttek, amik számomra jobban bejöttek. A korszerûnek tûnõ technika elemek után azonban furcsán hatott Vader páncélján lévõ Orion-távirányító szerûség, a csillagromboló fedélzete, a Tantive IV ûrhajó belseje.
John Williams zenéje nagyon jól vitte az egész filmet, és a záróképek több mint zseniálisak voltak. A kis Leia bébi mutatása közben szólt a saját zenei témája, majd a képpel együtt átmosódott Luke-éba. A Tatooine holdjai, Owen Lars Luke-szerû beállása, Obi-wan sejtelmes mosolya nagyon a helyén volt!
Egy dolgot még igazából nem értek. Miért pont A Sith-ek bosszúja a címe? Kicsodán és miért kell, hogy bosszút álljanak? Ez valahogy számomra nem derült ki. Azonban úgymond lehet arra utalás, hogy A Jedi visszatér eredeti munkacíme a A Jedi bosszúja (Revenge of the Jedi) volt, és ez talán arra utalás.
Összességében a film nagyon tetszett. Ha nem vártam volna ennyire, akkor sokkal jobb képet festettem volna a filmrõl ezen kritikámban. És nem képeztem volna magam elõre, akkor talán rengeteg dolog fel sem tûnt volna, de még így is vannak olyan apró részletek, amelyet elsõre nem szúrtam ki.
Ezt a filmet mindenkinek érdemes - MOZIBAN - megnézni! És a könyvet is olvassátok el!
A kép betöltése nem sikerült.
Az adatok betöltése nem sikerült.